Nézze meg digitális nyomdánk és kötészetünk egyedi ajánlatait is!
  |   Készlet hiány
A kosárban jelenleg:
db termék van
0Ft értékben.
Ide kattintva megnézheti részletesen listázva a kosár tartalmát, valamit elküldheti a megrendelését.
Kecskés Csaba
Hogyan csináljunk történelmet?
Méret: A/5
Oldalszám: 120 oldal
Borító: Karton
ISBN:: 978-615-00-0313-9

Kiadó: Szerzői kiadás

Postaköltség: 990 Ft

Idézetek a könyvből: 


- Szeretném azt megmutatni, hogy talán mégis van [a "történelem menete megjósolhatatlan"-nál] jobb válasz, az emberi történelem igenis visz valahonnan valahová [egyre fejlettebb szintekre], hacsak el nem rontjuk. 


- Manapság az az általános vélemény, hogy mostanában a fejlődés szédítő tempójú.  Szerintem viszont ez csak a látszat, a látszólagos újdonságok özöne csak arra szolgál, hogy az igazi haladás hiányát leplezze. Ráadásul ez nem csak valamilyen véletlen megtorpanás, ennek súlyos szerkezeti okai vannak a jelenlegi világpolitikai rendszerben.

- Aki valamilyen ufológiai eszmefuttatást vár arról, hogy miket művelnek nap mint nap a kis zöld emberkék a gyanútlan földlakókkal, miközben a Föld elfoglalását készítik elő, az itt hagyja abba az olvasást, semmi ilyesmiről nem lesz szó.

- Ha a kopernikuszi elvből indulunk ki,  akkor  feltételezhetjük hogy [a technikai civilizációk] egy jelentős része egy Föld-szerű bolygón kezdi a történelmét, tehát ha valahogy extrapoláljuk a saját történelmünket, akkor olyan állapotok leírásához juthatunk el, amelyek a mienkénél jóval fejlettebb civilizációkra vonatkoznak.

- Csak egyféle fejlődés van, annak minden hátrányával és előnyével együtt. Vagy van penicillin és atombomba, vagy nincs egyik se.

- Ha léteznek más univerzumok és ha lehetséges a közöttük történő utazás, akkor a fejlett technikai civilizációk "eltűnésének" a végső magyarázata nem az hogy kiköltöznek a csillagközi térbe, hanem az hogy elköltöznek egy másik univerzumba.

- Valószínűleg erre [az európai országoknak a világ élvonalába kerülésére már a 15. század végén] a legjobb magyarázat a "megosztott Európa" elmélete. [...] Eszerint Európa fejlődésének legfőbb mozgatója az volt, hogy a középkor és az újkor során is végig egymással versengő államokból állt.

- Az Európai Unió megöli Európa lényegét, a változatosságot. Ahol brüsszeli bürokraták döntenek arról hogy egy európai kormány bármilyen intézkedése megfelel-e az "európai normáknak" és főleg hogy brüsszeli bürokraták osztják a pénzt az "európai céloknak megfelelő" projektekre, ott nem lesz változatosság, csak egyenszürkeség.

- Itt egy érdekes analógiaként megemlíthető az Osztrák Császárság és Magyarország viszonya. A magyar politikusok 1867-ben a nyilvánvaló rövid távú előnyök miatt megkötötték a kiegyezést és ezzel vállalták a nagyon szoros összekapcsolódást Ausztriával az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül. A kiegyezés által biztosított környezetben Magyarország gyorsan fejlődött és megközelítette Ausztria szintjét. Viszont közben az egész Monarchia relatíve hanyatlott, azaz egyre távolabb került az élvonalbeli nagyhatalmak szintjétől. Amikor elérkezett az "igazság pillanata"  az 1. világháború formájában, akkor a magyar politikusoknak semmilyen kimeneti 


 

Ára: 3 150 Ft